Miért veszélyes és nem hatékony a kvarchomokkal történő homokfúvás

A homokfúvás a víz és a szél által hordozott homok által hosszú időn keresztül csiszolt kőzetek természetes eróziós folyamatának megfigyelése következtében jött létre. A homokfúvás célja az erózió által okozottal azonos hatás elérése, de rövidebb idő alatt, a csiszoló részecskék mechanikai felgyorsítása által. Így 1870-ben, Benjamin Tilghman megtervezte az első, a felületek rozsdától és festéktől való megtisztítására szolgáló homokfúvó gépet, majd 1904-ben Thomas Pangborn frissítette Tilghman koncepcióját, sűrített levegő és homok keverékét használván a fémfelületek tisztításához. Ezzel elkezdődött egy hosszú időszak, mely alatt a kvarchomokot széles körben használták a homokfúvási műveleteknél.

Idővel kimutatták, hogy a kvarchomok használata a homokfúváshoz nagyszámú tüdőbetegséget és halálesetet okozott a kezelők körében a szilikózisos megbetegedések következtében. A szilikózis egy halálos, gyógyíthatatlan betegség, amelyet a kvarchomokkal végzett homokfúvási műveletek során keletkező porban lévő szabad kristályos szilícium-dioxid részecskéknek (SiO2) való kitettség okoz. A kristályos szabad szilícium-dioxid további elnevezései: kristályos szilícium-dioxid, alveoláris kristályos szilícium-dioxid, szabad szilikátok.

Jelenleg, a szilikózisos megbetegedések gyakori előfordulása miatt Hollandia és más európai országok is betiltották a több mint 0,1% szabad kristályos szilícium-dioxidot tartalmazó szóróanyagok homokfúváshoz való használatát. A kvarchomok körülbelül 90% szabad kristályos szilícium-dioxidot tartalmaz, ami rendkívül veszélyessé teszi a dolgozók egészségére. A homokfúvás során, a nagymértékű morzsalékonyságának tulajdoníthatóan a kvarchomok rendkívül könnyen fragmentálódik és töredékei 2 és 10 mikron közötti (μ) nagyságúak. Ezek a részecskék, belélegezve a tüdő alveoláris sejtjeibe ékelődnek, és semmilyen kezeléssel nem távolíthatóak el a szervezetből. Az idegen testek elleni természetes védekezés eredményeképpen ezeket az alveoláris sejtekbe ékelődött részecskéket később szövet veszi körül, ami több csomó kialakulásához vezet a tüdőben, légzési elégtelenséget, többféle szövődményt, rákot és halált okozván.

A homokfúvási műveletekhez használt kvarchomok rendkívül veszélyes, még akkor is, ha a dolgozók védőfelszerelést viselnek. Szélmentes légkörben egy 2 mikron nagyságú szabad kristályos szilícium-dioxid részecske 24 óra alatt körülbelül 1 méteres távolságot tesz meg a levegőben. Nyilvánvaló, tehát, hogy a kvarchomokkal végzett homokfúvás során a munkaterület körül egy láthatatlan szabad kristályos szilícium-dioxid részecskékből álló, nagy remanenciájú felhő képződik. A homokfúvás után, amikor a dolgozó leveti a védősisakot, részecskék sokaságát lélegzi be ebből a láthatatlan felhőből, és több további részecske ragad a sisak belsejéhez, amelyeket a dolgozó később lélegez be, miután ismét felhelyezi a sisakját. Ugyanakkor, megállapították, hogy ez a láthatatlan felhő nemcsak a kezelő személyzetet érinti, hanem azokat is, akik kölcsönhatásba kerülnek a munkavégzési hellyel szomszédos területekkel, mint például az irodai dolgozók, a takarító személyzet, a biztonsági személyzet és mások.

Fellépése után a betegség nem gyógyul meg, hanem folyamatosan súlyosbodik, és végül halálhoz vezet. Nemzetközi szinten úgy ítélték meg, hogy a szabad kristályos szilícium-dioxid részecskéket tartalmazó pornak való egyetlen kitettség is szilikózist okozhat. Tekintettel az eme részecskéknek való kitettség súlyosságára és veszélyére, ama országok mellett, amelyek betiltották a kvarchomok használatát a homokfúvási műveletekhez, több,a kockázatnak kitett területeket szabványosító és normalizáló nemzetközi szervezet aktívan részt vesz a kvarchomok homokfúváshoz való használatának megállításáért folytatott harcban, figyelemfelkeltésre és ama veszélyeknek a tudatosítására irányuló kampányok által, amelyeknek a dolgozók ki vannak téve, szabványok, szabályok és munkamódszerek kiadása, illetve az által, hogy tanúsítványokat adnak azoknak a vállalatoknak, amelyek megfelelnek e szabványok és normák rendelkezéseinek. Így a FROSIO - a Norvég Felület-kezelés terén működő Felügyelők Oktatási és Tanúsítási Tanácsa, a NACE (a Korrózióvédelmi Mérnökök Országos Szövetsége), az SSPC (a Védőbevonatok Társasága) nem ajánlják a kvarchomokkal végzett homokfúvást.

A vállalatoknak le kell mondaniuk a kvarchomok használatáról a homokfúvási műveletekben, mivel azzal egészségkárosodási kockázatnak teszik ki alkalmazottjaikat, mivel kártérítést kötelesek fizetni abban az esetben, hogyha alkalmazottjaik szakmai megbetegedésre hivatkoznak, illetve mivel a kvarchomok, puha anyag lévén, nem hatékony a homokfúvás során, szemben a többi professzionális szóróanyaggal, mint például a vörös gránáthomok, az acélsörét, az acélgolyók (gömb alakú acélsörét), a szögletes formájú rozsdamentes acél sörét, a henger alakú rozsdamentes acél sörét, a fehér vagy a barna alumínium-oxid (elektrokorund), az üveggyöngyök, a koptatóanyagok (nickel slag) és a rézsalak (copper slag).

A homokfúváshoz használt vörös gránáthomok egy nagyon hatékony, környezetbarát és nem mérgező csiszolóanyag (szabad szilikát-tartalma alacsonyabb, mint 0,1%). Nagymértékű keménysége miatt, ami körülbelül 8-as a Mohs skálán, a vörös gránáthomok magas hatékonysággal rendelkezik a homokfúvási folyamatokban, kémiailag stabil, nem impregnálja a kezelt felületeket, és hatékonyan használható akár a vasszennyezésre érzékeny felületeken is, mint például: a rozsdamentes acél, az alumínium és a réz. Ugyanakkor, a vörös gránát újrafelhasználható anyag, és úgy a nyílt térben végzett homokfúváshoz, mint a szórókabinokban alkalmazható. A GritSablare országos piacvezetőként forgalmaz a homokfúváshoz, illetve a vízsugaras vágáshoz használt vörös gránáthomokot, és teljes körű szóróanyag-megoldásokat kínál bármilyen típusú felület szórásához és vágásához.

Prémium minőségi termékeket ajánlunk, szilárd, hosszú távú, erős kapcsolatot építünk ki ügyfeleinkkel

GritSablare

Constanța Kikötő, Kapu 2, SORENA Platform, Constanța, Románia