Jelenleg a tüdőbetegségek egyre gyakrabban fordulnak elő, és világszerte továbbra is közegészségügyi problémát jelentenek. A 21. században a tüdőbetegség okai közvetlen kapcsolatba állíthatóak az adott ország iparosodásának szintjével, és implicit módon a kültéri és beltéri levegőszennyezés mértékével. A levegőben lebegő szennyező anyagoknak az emberi egészségre gyakorolt jelentős káros hatása van.
A fejlett országokban a szennyezett levegő főleg a következőkből áll: nitrogén-dioxid (fosszilis tüzelőanyagok égetése, mint: szén, olaj, gáz), a városi szmogban található ózon (a napsugárzás és a légkörben található nitrogén-dioxid és szénhidrogének kölcsönhatása miatt), valamint szuszpendált (nagyon kisméretű, folyékony vagy szilárd állapotú, ipari tevékenységből, közúti forgalomból származó) részecskék. A fejlődő országokban a beltéri levegőszennyezést okozó fő tényezők a bioüzemanyagok (fa, növényi és állati maradványok) égetése, valamint a passzív dohányzás. A hosszabb ideig tartó szennyezésnek való kitettség által okozott leggyakoribb tüdőbetegségek a következők: tüdőfertőzések, asztma, krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD), tüdőrák.
Megfigyelték, hogy a tüdőbetegségek nagyobb gyakorisággal fordulnak elő, ha az érintett személyek olyan iparágban dolgoznak, ahol magasabb a megbetegedés kockázata, mint például az ipari, bányászati és kőfejtő szektorban dolgozók, különösen akkor, ha a munkavédelmi szabályokat nem tartják tiszteletben, és a munkavállalók nem rendelkeznek megfelelő védőfelszereléssel. A szilikózis rendkívül súlyos foglalkozási megbetegedés, amelyre a homokfúvás területén dolgozó munkavállalók hajlamosak, toxikus szóróanyagok, például kvarchomok használata esetén. Ezt a betegséget a rendkívül finom (mikronban, μ), kristályos, alveoláris, szabad szilícium-dioxid (SiO2) részecskék belégzése okozza, amelyek a tüdő alveoláris sejtjeibe ékelődnek. Ezt követően ezek a részecskék már nem távolíthatók el a testből semmilyen kezeléssel. Idővel, a tüdőbe lerakódott idegen részecskék elleni védekezésként a szervezet új szövetet képez azok köré, ami csomók kialakulásához vezet a tüdőben, légzési elégtelenséget, más típusú szövődményeket, rákot és halált okozván. A szilikózis megelőzése érdekében a vállalatoknak tisztában kell lenniük azzal a kockázattal, aminek alkalmazottaikat kiteszik, ha nem tartják be az iparágban érvényes, a nem mérgező szóróanyagok és a minősített védőfelszerelések használatára vonatkozó szabályokat.
Számos európai országban betiltották már a kvarchomok szóróanyagként való használatát, és ezt a homokfúvás terén működő szervezetek: a NACE, a FROSIO és az SSPC sem ajánlják, mivel körülbelül 90% -ban szabad kristályos szilícium-dioxidot (kristályos szilícium-dioxid, szabad szilikátok) generál a belélegzendő levegőben, ami rendkívül kockázatossá teszi. A nem mérgező anyagként tanúsított szóróanyagok kevesebb, mint 0,1% szabad szilikátot generálnak a belélegzendő levegőben a homokfúvás során. A homokfúvási munkálatokhoz ajánlott nem mérgező és környezetbarát szóróanyagok közé a következők tartoznak: (1) különböző típusú salakok a nyílt terekben történő szóráshoz (réz-salak), (2) szögletes formájú rozsdamentes acél, illetve henger alakú rozsdamentes acél, többször felhasználható sörétek a vasszennyezésre érzékeny felületek (alumínium, réz, titán felületek) homokfúvásához és szilárdításához, (3) több homokfúvási ciklusban újrafelhasználható szögletes formájú acélsörét és acélgolyók (gömb alakú acélsörét), amelyeket a szórókabinokban végzett gyors és agresszív szemcseszóráshoz használják, kemény felületek (gránit, acél) esetén (4) különböző típusú korund (fehér elektrokorund, barna elektrokorund) és vörös gránáthomok vasszennyezéstől mentes, nyílt terekben történő szóráshoz (5) üveggyöngyök a gyógyszeriparban és a repülőgépiparban használt finomműszerek homokfúvás révén történő tisztításához.
A nem mérgező és környezetbarát szóróanyagok használata mellett a tüdőbetegség kockázata az iparági előírásoknak megfelelő védőfelszerelések használata által is csökkenthető. A tanúsított homokfúvó védősisak használata rendkívül fontos a dolgozók egészsége szempontjából. Az OSHA (AEÁ) és/ vagy az ANSI előírásainak megfelelő homokfúvó védősisak nagymértékű ütésvédelmet, zajvédelmet, valamint a homokfúvás során keletkező por elleni védelmet biztosít. Ugyanakkor, az optimális homokfúvó védősisak egyenletesen osztja meg a vállra nehezedő súlyt, hogy ne gyakoroljon nyomást a kezelő nyakára, ezáltal lehetővé téve a fej szabad mozgását a munka során, a megfelelő üvegen keresztüli láthatóságot a homokfúvási műveletek közben, valamint a belélegzett levegő felmelegítését vagy lehűtését.
Ha a javasolt karbantartási műveleteket nem végzik rendszeresen, a homokfúvásnál használt berendezések veszélyeztethetik az üzemeltetők egészségét. A javításokat szakképzett és engedélyezett személyzetnek kell elvégeznie, a gépek műszaki tervének megfelelően, improvizációk végrehajtása vagy az eszközök funkcionalitásának bármilyen módosítása nélkül. A fogyóanyagokat, például a fúvókákat, a szemcseszóró tömlőket és a sűrített levegő-tömlőket rendszeresen ellenőrizni kell, és azonnal kicserélni, hogyha elhasználódtak.
A GritSablare országos piacvezetőként forgalmazza a környezetbarát és nem mérgező, kevesebb, mint 0,1% szabad szilikát-tartalmú szóróanyagok nagy választékát: réz-salakot, szögletes formájú rozsdamentes acél sörétet, henger alakú rozsdamentes acél sörétet, acélsörétet, acélgolyókat, fehér elektrokorundot, barna elektrokorundor, vörös gránáthomokot, üveggyöngyöket. Ezzel egyidejűleg, a vállalat a Németországban, legmagasabb minőségi színvonalon gyártott Gläsner homokfúváshoz használt berendezések romániai kizárólagos forgalmazója: szórókamrák, szórókabinok, kültéri homokfúvó berendezések. A Gläsner fontos név a homokfúvó berendezés-gyártók körében, több mint 40 éves tapasztalattal.